Széljegyzet a tételek margójára, avagy könyvhét vizsgaidőszakban

Kedves Naplóm!

Nehéz olyan eseményről írni, amin nem veszek részt, de mégis igyekszem majd valami értelmeset összehozni. Az a helyzet, hogy erős hiányérzetem van, hogy erről lemaradtam az idei évben. Plusz frusztrál a meleg, és az, hogy igenis kényszeríteni kell magam, hogy elmerüljek a pszicho-blablában (amit év közben tátott szájjal és hegyes füllel hallgatok, valahogy most kevésbé vonzó, bár érdekesnek még mindig érdekes).

Oké, elég a nyavalygásból, reflexió off. 

Szóval lényeg a lényeg azért a magam dekadens módján úgy döntöttem igenis lesz könyvhét, igaz egyszemélyes de a semminél több. 

Szóval alapos kutatómunka után és a kiadók nagylelkűségének köszönhetően a finis után az alábbi gyönyörűségek büszke, bár lehet egy pár hétig nyűgös tulajdonosa leszek.

Alan Bradley: A jósnő kristálygömbje

(Flavia de Luce rejtélyei 3.)

Erről a könyvről, mit is mondhatnék anélkül, hogy ismételném önmagam?

Hogy alig várom? Kétségtelen.

Szerintem tövig rágom a körmeimet, hogy ez az elbűvölő kis boszorka mibe ártotta bele megint már magát.

Tiffany Reisz: A szent 

(Eredendő bűnösök 5.)

Egyértelműen ambivalens érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Nem a stílus, vagy a műfaj ami kétségeket ébreszt bennem, hanem nekem a 4.kötettel lezárult a történet. Kerek volt az egész. 

Ettől függetlenül biztos szeretni fogom, mert Reisz hihetetlen jól ír, de nem vagyok benne biztos, hogy tudni szeretném, hogy kezdődött Soren és Nora története. 

Persze előfordulhat, hogy az idáig megjelent 7 kötet mindegyikét elolvasom, de ennek a sorozatnak az esetében vagyok úgy, hogy jobban szeretném a saját fantáziámra bízni az előzményeket.

Marni Bates: Menő-riadó Kambodzsában

(Smith Gimi 3.)

LOL a javából. Nem számítok magasröptű gondolatokra, de ha Bates hozza a formáját akkor kellemes-kikapcsolós nyári olvasmány lesz.

És ez a tervem a nyárra. 

Most megyek, bár az alvás mostanság nem divat, de nem árt. 

Talán holnapig egy új agyat is rendelhetek valahonnan, vagy a régihez egy kompatibilis külső vinyót....

Jó szórakozást mindenkinek! 

Zs.

READ MORE...

Vizsgaidőszak előtt : A Hazudósok

Kedves Naplóm!

     A lehető legrosszabb időpontot választottam arra, hogy újra írjak. Vagy a legjobbat, minden csak nézőpont kérdése. Miközben ezeket a sorokat gépelem egy másik ablakban a Neptunt nyúzom és csak remélni merem sikerül legalább az egyik vizsgámra az általam kiszemelt időpontra bejelentkezni és nem happolják el előlem helyeket. Még néhány óra van éjfélig és valamivel agyon kell csapnom az időt, szóval arra jutottam, itt tornáztatom egy kicsit az ujjaimat, hogy jobb esélyekkel indulhassak néhány óra múlva. (Bár azért remélem, kevés olyan elvetemült van aki 10 nap múlva szeretne vizsgázni fejlődéslélektanból, de mentálosnál sosem tudhatja az ember lánya)

És ha már eme ujjgyakorlatra kényszerültem, feltétlen ejtenem kell néhány szót a hajrá előtti utolsó, és egyben legjobb könyvről A hazudósokról. 

Bár az érdem Katáé egyértelműen, nélküle elsiklottam volna a könyv felett mégis nem tudom megállni, hogy ne menjek el mellette. 

    Mert ez a könyv  tényleg üt. Odaszögez és fogva tart minden sora közben, eszeveszetten próbálom megfogalmazni mi olyan lebilincselő benne.

   Talán a szokatlan hangvétel? Talán, hogy tragikuma annyira valóságos? Esetleg,  most érzékenyebben reagálok a szereplők legapróbb lelki rezdülésére? (Bocs, 1 év egyetem és már hajlamos vagyok azt hinni, hogy én aztán mindent tudok. Azt hogy közben hányszor kaptam majdnem hisztirohamot, az most szinte mellékes. Ja, és nagyon sok mindent nem tudok még.)

De a könyvnél maradva: Kata azt mesélte, szinte beszippantotta olvasás közben, ez nem hagyott nyugodni, Miután molytalin begyűjtöttem, rögtön bele is vetettem magam (tudva, hogy vizsgaidőszak végéig game over) és nem bírtam letenni én sem. 

Hogy miért nem? Ezt inkább elmesélem:

„Egyszer volt, hol nem volt és ha nem is az Óperenciás tengeren túl, de egy paradicsomi szigeten élt egyszer egy király. Szép felesége, három lánya és sok unokája volt. Szépségük és gazdagságuk miatt csodájukra jártak országszerte, tisztelet övezte őket bármerre is jártak.

Békésen és idilli körülmények között teltek napjaik, gondok betegségek messzire elkerülték őket.

Ahogy telt az idő, a család egyre szélesebb mosollyal az arcán élt a világban, elrejtve a többiek elől a fejük felett gyülekező viharfelhőket. 

Kivéve a Hazudósokat. Akik nem tudtak mosolyogni. 

Négyen voltak. 

4

fiatal

őszinte

sebzett

kiszolgáltatott kamasz. 

Akik azt hitték, meg tudják állítani a

kapzsiság

a gőg és a gyász okozta háborút.

Négyen voltak, azt hitték ők meg tudják kötni a felnőttek helyett a békét.

ÉS egy, aki maradt közülük és talán sosem lel békére, de kitart."

Hogy mi a tanulság? Mindenkinek más, a választ magában keresse mindenki.

Számomra a következők:

-Sose mosolyogj ha fáj, üvölts bátran.

-Csak azt a csatát vívd meg, ami a tiéd, sose másét.

-Keresd a választ a kérdéseidre, akkor is, ha  a válasz fájdalmas lesz.

és ha nem muszáj ne hazudj, legfőképp magadnak ne.

                                                                                                                              Zs.

READ MORE...

Summer books 2014...

Kedves Naplóm !

Igazán nem lehet  semmi okom panaszra az idei nyár valóságos könyvdömpinggel járt. Mintha az összes kiadó egyszerre kapta volna össze magát és valóságos könyvesőt zúdított az olvasni szeretők fejére, ezzel majdnem anyagi végromlásba taszítva szerény személyemet. Pánikra nincsen azért ok, de szokás szerint megint nincsen rendesen hely a könyveimnek. De azt hiszem ez már örök probléma nálam.

És, hogy melyikek lettek a kedvenceim?

Elsőként talán két klasszikus regény feldolgozását emelném ki.

  Marina Fiorato: Beatrice című könyvét,mely Shakespeare: Sok hűhó semmiért komédiájának átirata.
   A meseszép olasz táj szolgál háttérként egy csodás szerelmi történetnek, Beatrice és Benedetto pedig méltán pályázhat a világirodalom legszórakoztatóbb szerelmespárja címére.
Szellemes szócsatáik, örökös civódásuk folyamatosan nevetésre ingerli az olvasót.

   Ármány, cselszövések és háború, személyes érdekek gördítenek akadályokat a szerelmesek útjába, de a végén természetesen minden rendeződik és garantált a happy end.
  Bevallom, a könyv hatására előjött belőlem a pedálgép és leporoltam Shakespeare összest és elolvastam az eredeti történetet is, és bátran kijelenthetem, bár szórakoztató és tanulságos, azért Fiorato tollából jobban tetszik a történet.
   Ami a filmváltozatot illeti: Kenneth Branahg és Emma Thompson eszményi párosítás volt.

     Az Austen-projekt keretében Joanna Trollope :
Értelem és érzelem című regénye szintén a nyár egyik nagy élménye volt.
 Jane Austen klasszikusát a 21. századba helyezve, meglepve konstatáltam, hogy alapvetően semmi sem változott az emberek életében. Internet, mobiltelefon és megannyi technikai és tudományos újdonság, az ember lányának mégis ugyanazokkal a gondokkal kell megküzdenie. Illetve csak eggyel: a pasikkal.
A szívére hallgasson vagy az eszére?

   Sajnos annyira még nem fejlett a tudomány sem, hogy hegyekben álljon szívfájdalom esetére az amnézia és a nem érdekel tabletta a patikákban (ami pedig tuti üzleti siker lenne), szóval még mindig nekünk kell dönteni.
 Trollope tökéletesen ábrázolja ezeket a belső dilemmákat és vívódásokat, megtartva az eredeti regény szereplőinek sajátos vonásait.
  A regény olvasása közben ráébredtem, hogy mindannyiunkban ott lapul valahol egy Elinor vagy egy Marianne, kinek-kinek saját habitusa szerint és valahogy, valamiképpen mi is egy történet hősnői vagyunk.
    És ezt a történetet úgy hívják : az Élet.

A Gabo kiadó is igazán kitett magáért a nyáron. Anyu szerint a júliust herceges-grófkisasszonyos történetekkel ütöttem el ( hála és köszönet Julia Quinnek és Loretta Chasenek), de azt hiszem
Nora Roberts új könyve sem maradhat ki a best of listáról.

  Az Oromház-rejtélye igazi klasszikus Nora Roberts könyv. Érdekfeszítő, lebilincselő, olyan igazán odaszögez a székhez krimi, mely az utolsó oldalakon is tartogat meglepetést.
Egy különösen zord esős délután vettem elő a polcról és éjfélig sikerült is elolvasnom a könyvet, közben majdnem tövig rágva a körmeimet.
   Másnap reggel felkelni már nem volt olyan nagy élmény, de azt kell mondanom megérte.
    Izgalmas, romantikus krimi szép helyszínnel.
Alba és Eli igazán jó párost alkotnak és a cselszövő nagymama is kedvenc szereplő lett.
Nem csodálkoznék, azon sem ha ebből a könyvből is filmet készítenének.
    Én tuti megnézném .




Ennyi volt a nyári best of lista, én meg megyek vissza, az új ősellenségemhez, akit úgy hívnak:
Neptun-rendszer.
Esküszöm sikerült összeakadnom a virtuális tér Darth Vederével.
Egyenlőre még állom a sarat.


Zs.

READ MORE...

John Green : Csillagainkban a hiba

Kedves Naplóm!

      Sokan és sok mindent írtak a John Green Csillagainkban a hiba című könyvéről és azzal az elhatározással indultam neki vásárlás után, hogy ezzel bizony várok a tavaszig. Mert azt hittem szomorú és fájdalmas, hiszen a halál, az elmúlás biztos tudata ezzel jár. Valahogy azonban mégis a kezemben ragadt egy zűrös délutánon és nem tudtam szabadulni tőle.

   Adott két ember: Gus és Hazel, akik halálos betegek. Egy rákosokat segítő terápiás csoportban találkoznak először és az első percben elkezd működni közöttük az a bizonyos kémia, de az idő ellenük dolgozik. 

Van-e értelme átadni magukat az érzelmeknek, ha kilátásuk sincsen a jövőre?

Vajon,  van-e értelme bárminek is, ha az életet nem években, hanem hetekben és hónapokban mérhetik?

A megrázó történet és téma ellenére számomra a könyv minden lapja üvöltött az életigenléstől. 

Mert, ez a két ember dacolva az idővel fogja magát és pár hét alatt többet átél, mint sokan egész életükben sem.

Nekem tetszik ez a szemlélet, és azt hiszem szeretnék én is így élni.
Szóval utánam a tűzözön. Lesz ami lesz .

Zs. 

READ MORE...

Adventi Blogturné 2013

Kedves Naplóm!

       Ismét itt a december és lassan megint eljön a karácsony. Azon kívül, hogy a város forralt borban úszik és az emberek nagy része úgy rohangál össze-vissza, mint akinek éppen elgurult a gyógyszere egész kellemes időszak ez. Igazi tobzódás egy könyvmolynak, hiszen a kiadók nagy része már megkezdte a karácsonyi sales-t, friss megjelenések jutnak szinte minden napra és a tetejébe még ingyenes szállítással is kecsegtetnek.

(Az, hogy karácsonyra meg is érkezik az nem biztos, de ... na ez már egy másik történet)

    Szóval,választék az van bőven, de mégis olyan nehéz, ilyenkor dönteni és akaratlanul is ugyanazt a mantrát dünnyögjük évről évre:

 Melyik könyvet ajándékozzam karácsonyra?

Saját részre nagyon egyszerű dolgunk van: mindent, ami a kívánságlistán van és hozzáférhető. Komolyan. Ez nem az az időszak, amikor érdemes visszafogni magunkat. Jók voltunk egész évben, megérdemeljük. Pipa

De másnak már egy kicsit bonyolultabb a választás.

Íme néhány javaslat a friss megjelenésekből, hogy egy kicsit könnyebb legyen az ajándékozás.

Ugron Zsolna : Hét évszak – Receptek és történetek

       Az Úrilányok Erdélyben című könyvvel ismerté vált írónő –  az erdélyi konyha alapjain nyugvó, de a 21. század igényeihez igazított receptjeit első ízben tárja az olvasók elé írott formában.Ebben a kötetben a szerző hét nagy fejezetben 7-7 receptet ajánl mindazoknak, akik szeretnék egy igazi, hagyományos ételsorral elkápráztatni vendégeiket. 
      A recepteket szemet gyönyörködtető fotók, valamint az írónőtől megszokott stílusú novellák egészítik ki.

Jojo Moyes: Akit elhagytál

   1916, Franciaország. Miután imádott férje, Édouard hadba vonul, Sophie Lefevre egyedül kénytelen gondoskodni családjáról. Német kézre került kisvárosukban új katonai parancsnok jelenik meg, aki tisztjeivel még inkább megkeseríti Sophie életét. S amikor a Kommandant szeme megakad a portrén, melyet Édouard festett ifjú asszonyáról, az események baljós fordulatot vesznek, melynek nyomán Sophie-nak borzasztó nehéz döntést kell hoznia. Közel egy évszázad múltán a varázsos hatású festmény Liv Halston londoni otthonának éke – férjétől kapta nászajándékul. Amikor egy véletlen találkozás következtében fény derül a kép sötét múltjára és valódi értékére, Liv élete fenekestül felfordul. Hamarosan komoly jogi csatározás kezdődik, melynek tétje nem csupán a festmény tulajdonjoga, hanem talán Liv boldogsága is.
    A Mielőtt megismertelek és Az utolsó szerelmes levél világszerte rendkívül népszerű szerzőjének új kötete egyszerre lélegzetelállító szerelmi történet, háborús történelmi regény és bírósági krimi. Moyes a rá jellemző módon azonnal rabul ejti az olvasót – ezúttal két fiatal asszony bemutatásával, akiket közel egy évszázad választ el egymástól, sorsuk mégis közös abban, hogy egyaránt a végsőkig küzdenek azért, ami mindennél fontosabb számukra.

Luca di Fuvo: A lány, aki megérintette az eget

    Hogyan válik a jövő nélküli fiatal lányból befolyásos ruhatervező? Milyen utat kell bejárnia egy csavargónak, hogy a szabadság védelmezője lehessen? És miképpen lesz egy zsidó tolvajból híres orvos? A válaszokat az 1500-as évek elejének Olaszországában kell keresnünk.
    A történet Róma mocskos sikátoraiban, bűzös csatornáiban kezdődik. Amikor Mercurio, a születésétől fogva árva, tolvaj fiú, a kis Zolfo, a szép Benedetta és a félkegyelmű óriás, Ercole kifosztják a zsidó Shimon Baruchot, nem sejtik, hogy az életük fordulóponthoz érkezett. Ugyanis miután a zsidó férfi a nyomukra bukkan, megöli Ercolét, miközben Mercurio a kése hegyével az ő torkát találja el. Mercurio úgy hiszi, megölte a kereskedőt, ezért úgy dönt, hogy Zolfóval és Benedettával Velencébe menekül. 

A Velencei Köztársaságba vezető úton a három gyerek sorsa keresztezi a szabadságot kereső zsidó, Isacco, az orvoslásban is jártas tolvaj és a lánya, Giuditta sorsát.

   Bár a regény több fiatal sorsát is összefűzi, a könyv főszereplője mégis a Szerelem. A Szerelem nagybetűvel, mely olyan elsöprő hatású, hogy megváltoztat mindent. Olyan egyetemes érzés, amely összeköti a lelkeket, amely túlmutat az egyes párok kapcsolatán. Két fiatal között fakadt szenvedély, mely olyan érzéssé válik, amely képes jobbá tenni az embereket, olyan szerelemmé, amely a sors szálait szövi, amely a világot mozgatja.                  

Bevallom, én is ezeket a könyveket fogom ajándékozni, de némi hátsó szándékkal.

Egészen pontosan: hogy kölcsönkérjem őket olvasni .

Zs.

READ MORE...

Addison Moore: Someone to Love – Szeretni valakit

Kedves Naplóm !

Ha listát kellene készítenem azokról a dolgokról, amelyekről szentül megfogadtam, hogy na én azt soha az életben nem teszem meg, és mégis elkövettem, rá kellene döbbennem, hogy igen hosszúra sikeredne.

És a recenziós példányok elolvasása lenne az első a hosszú bűnlajstromomban.

De ez a lehetőség túl csábító volt ahhoz, hogy ellen tudjak állni a kísértésnek.

Addison Moore könyve már túl hosszú ideje szerepelt a kívánságlistámon ahhoz, hogy ne az elsők között olvashassam el.(Persze a TÖKÉLETES VAGYOK post-it így lekerült a homlokomról, de megérte)

A történetről

  Mi történik, amikor két ember, aki nem hisz a szerelemben, őrülten egymásba esik úgy, hogy azt életükben elképzelni sem tudták? 
  Vonatszerencsétlenség.
Amikor a húszéves Kendall Jordan átkel az országon a Garrison egyetemre, az utolsó dolog, ami eszébe jutna, egy egyéjszakás kaland. Sajnos az elbűvölő Cruise Elton pontosan ezt kínálja neki.

   Kendall már régen ráébredt, hogy a szerelem illúzió, amely nem tart örökké, és ezt Cruise is teljes mértékben osztja – valami a lány lelkében mégis azt súgja, hogy szőröstül-bőröstül magának követelje a fiút. Ezért azután maga is szeretne részt venni a játszmában, és azt javasolja, hogy Cruise tanítsa ki őt a Garrison egyetem női playboyának szerepére.

  Közben feltámadnak az igazi érzelmek, és sem Kendall, sem Cruise nem tudja, miképp kezelje ezeket. Minden, amiről úgy képzelték, hogy tudják, megváltozik akkor, amikor megtalálják egymásban azt, akit szeretni kell.

Legalábbis a fülszöveg írója így ábrázolja a szituációt. Én leginkább a lábon lövéshez hasonlítanám, de ugye ahány ház....., de nem is ez a lényeg.

  A könyv a feléig nagyon tetszett,: szimpatikusak voltak a szereplők, jól felépített és könnyen követhető a cselekmény.  

De amint a két fiatal közötti kapcsolat egyre intimebb lett, az írónő kezdett elrugaszkodni a realitás talajától. Hajmeresztő események és párbeszédek követték egymást, de ettől függetlenül (vagyis pontosan ezért) be kell vallanom, remekül szórakoztam olvasás közben. 

  Ami egy kicsit boszantott, hogy sokkal többet ki lehetett volna hozni a regényből. Az volt az érzésem a vége felé, mintha a világ összes tündérmeséjét olvasnám 40 oldalba belesűrítve, és ez még az én lektűrön edzett lelkemnek is sok volt kicsit. 

De mindentől függetlenül remek kikapcsolódást nyújtott, végülis többféleképpen szórakoztathat egy könyv.

Nem igaz?


Zs.

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás éve: 2013.

Eredeti cím: Someone to Love

Sorozat: Someone to Love 1. része

Az olvasás lehetőségét köszönöm a kiadónak!

READ MORE...

Kedvenc könyvek 1.

Kedves Naplóm!

    Hetek óta irigykedve olvasom az egyik női magazinban megjelenő Kedvenc könyvek rovatot, melyben ismert emberek mutatják be számukra kedves olvasmányaikat. 

Mivel ezidáig engem elfelejtettek megkérdezni, úgy döntöttem a csuda vigye el őket, ha kérdezik, ha nem nekem is kell ilyen.

    Persze a kedvenc könyv mindig és mindenki számára szubjektív és nincsen ez másképpen nálam sem, mégis ezek a könyvek az évek során velem maradtak és újra és újra fellapoztam őket. 

Természetesen a meglévők mellé az évek során folyamatosan gyűltek az újabbak, de valahogy a számomra igazán fontos könyvek valamiképpen mindig akkor találtak meg, amikor igazán szükségem volt rájuk.

 Jean Webster: Nyakigláb Apó/ Kedves Ellenségem

Kamaszkorom legszebb időszakait idézi ez a könyv. Amikor a nyári szünidő nem állt másból, mint könyvtárba járásból, olvasásból, és palacsintaevésből.  Bár, eme jó szokásaimat a mai napig rendszeresen űzöm, mégis ez a könyv az, amely még mindig ezeket az időszakokat idézi. 

Judy Abbott és Sallie McBride alakja kiállta az idő próbáját. Humoros, kedves anekdotákkal teli leveleik sokak arcára csaltak mosolyt az elmúlt idők folyamán.

A történetről:

NYAKIGLÁB APÓ

Judy Abbottnak mindig veszedelmesen élénk volt a képzelőtehetsége, de bármily merész volt is, az árvaházon kívülre, igazi családi otthonba nem tudta elrepíteni. A kifürkészhetetlen sors azonban kegyes, de titokzatos jótevővel áldja meg, aki segíti sorsa alakulását. Az ifjú lány csak Nyakigláb Apónak nevezi a rideg ismeretlent, s neki ír vidám és borongós, hosszú és összefirkantott leveleket az intézeti életről, vívódásairól, szerelméről és a sürgető kíváncsiságról, amely majd kifúrja az oldalát pártfogója kiléte iránt. 

KEDVES ELLENSÉGEM

Judy barátnője Sallie McBride a második levélregényben mutatkozik be. Ő Judynak számol be a felnőtt fiatal nő kudarcairól és győzelmeiről, hadakozásairól a szerelmesen önző vagy a morózus, de tiszteletre méltó férfiről. Miközben nem veszítjük el szemünk elől a már révbe ért Judyt, bepillantást nyerhetünk a az intézeti élet viszontagságos, ám sokszor kacagtató mindennapjaiba és résztvevői lehetünk egy fiatal lány útkeresésének.

Miért szeretem?

Azonkívül, hogy a palacsinta ízét és a nyár illatát idézik, örök érvényű dolgokról szól egyszerű bölcsességgel, melyek még közel 100 évvel a megjelenés után is aktuálisak. Mindennapi apró küzdelmek és bosszúságok, barátság és szerelem elevenedik meg a lapokon.
És persze mindannyiukban ott lakozik egy Judy és Sallie, mely olvasáskor a lapok közül felszínre tör.

"Rájöttem az igazi boldogság titkára, Apókám, és ez az: hogy az ember a jelenben éljen. Ne bánkódjék a múlton, ne építsen túlságosan a jövőre, de élvezze és használja ki a jelent a legfokozottabb mértékben."

  Zs.

READ MORE...