Best of július, avagy a könyv amely túlélte a hőhullámot.

Kedves Naplóm!

Lusta vagyok és már hetek óta a hőguta kerülget. Ez a két körülmény kellőképpen hozzájárult ahhoz, hogy a lakás úgy nézzen ki mint egy könyvesbolt amin végigsöpört egy tornádó.(voltak napok amikor komolyan reménykedtem, bárcsak így lenne) Félbehagyott könyvek minden szabad felületen amerre csak nézek, de nem érzek magamban elég erőt, hogy folytassam őket, amíg el nem vonul a 40 fok. 

Mindez persze nem akadályozott meg benne, hogy ne tegyek rövid kitérőt különböző kiadók boltjaiba, de természetesen az csak a nagyon jól klimatizált helységeik miatt volt. 

És persze sikerült befizetni az idei nyaralást is : idén a 7 books biztosítja a jó hangulatot. 

Egy szó mint száz: lassan neki kell állnom olvasni is.

Azért akadt pár könyv amin sikerült átrágnom magam, és ebből egy különösen kedvenc lett:

Milly Johnson: Tavaszi affér című könyve, amit bevallom az előző regénye után egy kissé fenntartásokkal vártam. De meg kell mondanom, az eddig megjelentek

közül, végül ez lett a kedvenc regényem az írónőtől.
Könnyed, kedves és néhol elgondolkoztató olvasmány egy nőről,  akinek  egy véletlenül megpillantott újságcikk hatására gyökeresen megváltozik az élete.
Lou Winter átlagos életet él:  félállásban könyvelőként dolgozik, mellette pedig meglehetősen zsarnokoskodó férje gasztronómiai rabszolgája. Napjai szürke egyhangúságban telnek, mígnem, úgy dönt elérkezett az idő, hogy az otthonukban felhalmozódott kacatokat felszámolja. Ahogy holmik fogyatkoznak a lakásban,  úgy változik Lou élete is.
Egyre magabiztosabban veszi kezébe saját élete irányítását és megvalósít mindent amire valaha is vágyott: egy hangulatos bisztró társtulajdonosa lesz, csalfa önimádó férjét egy olasz felmenőkkel rendelkező párra cseréli, rendezi kapcsolatát édesanyjával és régi barátnőjével és beköszönt a várva várt gyermekáldás is.

Üdítő nyári olvasmány volt a könyv, a mostanában olyan divatos klisék nélkül. Egyszerre szórakoztatott és gondolkodtat el . És inspirál, akaratlanul is felmerül az olvasóban a kérdés, hogy nekem vajon mire van szükségem ? Én mit dobnék ki ? (A kutya az első kört megúszná )

Akinek van rá lehetősége feltétlenül ajánlanám olvassa el, mert sokat tanulhatunk belőle, akár önmagunkról.

Zs.