"Mit nyer az, akinek nincsen meg mindene? "

Kedves Naplóm !

   A múlt héten az antikváriumban kezembe került Candance Bushnell legújabb könyve az Ötödik sugárút 1.

    Kissé hezitáltam vegyem, ne vegyem, mert eddig az írónő nem igazán győzőtt meg.

Persze, mint sokan mások , én is néztem a Szex és New York sorozatot, melyet az ő regénye alapján készítettek el, de íróként nem igazán tudott megfogni.

Egészen eddig. Mert ez a könyve, valahogy más mint a korábbiak.

Természetesen ez a történet is a new-yorki felső tízezer világában játszódik, de sokkal mélyebb és elgondolkoztatóbb.

    A helyszín adott: Ötödik sugárút 1. Egy ódon patináns lakóház a város szívében , egy zárt világban egy exkluzív kis sziget, ahova mindenki igyekszik bekerülni.

A csillogó felszín alatt, azonban sötét titkok és mély indulatok rejtőznek.

Lehetetlen eldönteni mi van ebben a házban, amely annyira megfogja a lakókat, akár ölni is képesek azért, hogy ott lakhassanak. 

Talán a preztízs? A csillogás? Nem tudom. 

     Brushnell remek társadalom kritikát írt, a gazdagok és kiváltságosok világáról. 

Mintha egy Woody Allen film kockái peregnének a lapokon. 

Egy gazdag, idős asszony halála olyan lavinát indít el a házban, amely sorsdöntő változásokat hoz az ott élők életébe. Rég eltemetett titkok kerülnek felszínre, régi szerelmel élednek újjá, és előkerül Véres Mária keresztje, mely két ember vesztét okozza. 

    A könyv olvasása közben akaratlanul is Pilling János szavai jutottak eszembe, aki tavaly egy előadáson arról beszélt, hogy tudományos kutatások bizonyították , hogy a pénz , a jólét nem boldogít. Ezt akkor többen némi kétkedéssel fogadtuk, de most a könyv olvasása közben jutott eszembe, hogy bizony lehet benne valami, 

Ahogy a Nagy Gatsby-ben, ebben a könyvben is szinte mindenki, mindig többre vágyott. Megvolt mindenük, mégis örökösen a sikert a pénzt, vagy valami elérhetetlennek tűnő dolgot hajszoltak.

     Így írás közben még mindig azon gondolkodom, vajon mennyi az annyi? Mi az amitől az ember tényleg boldog lesz? Vagy megvan bennünk az örök elégedetlenség, ami hajszol minket egy életen keresztül, annélkül, hogy közben igazán élnénk?
Mindenesetre nagyon jó könyv, és érdemes egy kicsit megállni és elmélázni felette. 

Zs.